Egy hétvégi kiruccanás klassz kísérője a mustáros-kechupos kézműves hamburger.

A  vidéket járva a friss grillhúsok illata elvarázsolja az éhes vándort. A kívül ropogós, belül omlós darált húsból készített 'minipalacsinta' házi zsemlébe csomagolva emlékezetes gasztroélményt ad mindannyiunk számára.

Ki volt a hamburger feltalálója?

Évezredekkel ezelőtt az ókorban már az egyiptomiak is ettek 'őrölt húst'. Az ételt az arab lapos kenyér mintájára formálták. Nagy kedvenc volt a szendvics a mongoloknál és az oroszoknál egyaránt.

Hamburger Charlie neve ismerős?

A hamburger körül érdekes mendemondák keringtek már a 19. századi Amerikában is. Nehéz megmondani utólag, hogy a sok családi sztori közül vajon melyik lehet az eredeti. 1885-ben történt, hogy Charlie Nagreen tinédzserként egy megyei vásáron kezdett húsgombócot árusítani. Mivel nem volt túlságosan sikeres az üzlet, és a bevétel is jócskán elmaradt, találékonyságát hívta segítségül. A gombócokat állítólag kilapította, és kenyérszeletek közé tette, hogy a bámészkodók nézelődés közben is tudjanak enni a vásárban. Találmányát úgy hírlik, hogy hamburgernek nevezte el, őt magát pedig sokan 'Hamburger Charlie' néven ismerték.

Az igazi 'homemade hamburger'

Ahány ház, annyi szokás. Bármennyire furcsán hangzik, a házi hamburgert frissen sült zsömlében szeretem készíteni. A kívül ropogós, belül puha péksütemény között egy szép, egészséges jégsaláta levélre kerüljön a ropogósra sütött fasírozott sajttal megbolondítva. Karikára vágott vöröshagyma, paradicsom és retek is megy a szendvicsbe, amit bőségesen érdemes megöntözni mustárral és ketchuppal. Jó kiegészítő az ételbe még a majonézes csemegekukorica vagy a svédgomba. A hamburgerünkre a koronát egy szelet pirított bacon szalonna teszi fel. Aki már kicsit unalmasnak találja a hasábburgonyát, tálalja az ételt fűszeres pirított krumplival. Így valódi streetfood hangulat lesz otthon is, valamint a barangolásainkat kísérő pikniken is.

Jó étvágyat kívánok!