A rejtélyes és kalandos történetek mindig aktuálisak. A legendák felfrissítik az emlékezetünket.
Szerző: Kóta Melinda
Szigliget várának helyszíne egykor a Balaton vulkanikus szigete volt. Ezen a helyen vigyáz a környék nyugalmára megerősített kőfalaival egy ódon, öreg épület, melynek udvarán sétálva megelevenedtek számunkra a régi idők hősiességről szóló történetei.
A palota résszel is rendelkező várat pannonhalmi bencések építették a 13. század közepén, melyet IV. Béla király rövid időn belül megszerzett magának. Később a helyet III. Péter veszrpémi püspök foglalta el. A falak között őrzött egyházi kincseket elvitette. A környék lakosainak sorsa pedig ebben a időben egyre sanyaróbb lett.
Több tulajdonosváltást követően az építmény első háborús ostromára 300 évvel később, a 16. században került sor Habsburg Ferdinánd uralkodásának idején. A királyt pártoló Török Bálint parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel az erődítmény elfoglalására. Az enyingi Török család számtartója ostromágyúinak láttán a védők annyira megijedtek, hogy harc nélkül átengedték a várat.
A török hódoltság idején Szigliget is a végvárrendszer része lett. Leghíresebb várkapitánya Magyar Bálint volt. A törökverő Zala vármegye egyik elszegényedett nemesi családjából származott. A dicsőséges történelmi időszak után az épület évszázadokig tartó védelmi funkciója megkopott. A vár elveszítette katonai jelentőségét. 1697-ben villámcsapás érte az erődítményt, melynek következtében az egyik toronyban tárolt puskapor felrobbant. A tűzzel kísért szerencsétlenség megpecsételte a vár sorsát. A falak meggyengültek, rengeteg történelmi dokumentum elégett. Végül 1702-ben az erődöt I. Lipót romboltatta le.
Az épület helyreállítása a 20. században kezdődött el ismét. A több ütemben felújított várból tiszta időben csodaszép a kilátás a környékre. A közelben magasodó tanúhegyek, a szőlőligetek, a Balaton kék vize léleksimogatóan hatott a lelkünkre a nyári forróságban.
A tóbb részből álló épületrendszerben számunkra a legérdekesebb a felvonóhidas kaputorony, valamint a boronás lakóház volt. A tér berendezése a zöld cserépkályhával, valamint a konyha ódon hangulatával azonnal emlékeztetett minket arra, hogy a kovászos kenyrek, a házilag készített sajtok, és a bográcsban főzött ételek bizonyára rendkívül finomak voltak az elmúlt évszázadokban is.
A sok érdekességet megmutató szabadkéményes padkás konyha bejáratát egykor fegyveres ajtónálló felügyelte. Jogtalanul ugyanis nem lehetett a helyiség területére belépni. A várban a barokk konyhán kívül is rengeteg a látnivaló. A fordulatokban gazdag történelmi emlékekkel rendelkező építmény egész nyáron látogatható belépőjegy ellenében.
Jó barangolást kívánok!
Szöveg és fotó: Kóta Melinda/Romantikus vidék
