A ropogós kovászos házikenyérnél nehéz finomabb alapélelmiszert találni. Lilahagymával és zsírral pedig fenséges étel.
Szerző: Kóta Melinda
Szívvel és lélekkel kovászolni jó. Hetek óta készültem már a II. Csepregi Amatőr Kovászos Kenyérsütő Versenyre. Az elmúlt évben az első alkalomról lemaradtam, de idén már nem hagyhattam ki a rendezvényt, amit Tájmelné Tóth Mária, azaz Mia szervezett a Csepregi Kovászolók Társasága tagjainak közreműködésével.
Szombaton rendkívül szeles és morcos, enyhén őszies időjárásban indultunk útnak, hogy ismét egy klassz közösségi élményben legyen részünk a Vas megyei kisvárosban.
Dédanyáink örökségeként egyre többen fedezik fel a kovászos házikenyerek készítésének örömét, valamint a fenséges ízvilágát. A kovászolás és a kenyérsütés azonban sokkal több, mint egy általános hagyományőrzés. Életről, közösségről szól, ahogy régen.
A település apraja és nagyja napjainkban is együtt dolgozik, nevet, sír, örül, emlékezik, sztorizik, miközben mindenki rengeteget tanul is az új élmények mellett.
A házikenyereket délelőtt lehetett leadni a csepregi Malomkertben, miközben a vendégeket kemencében sütött langalló várta. A levegőben benne volt az aprócska izgalom, hiszen nevezési díj ellenében 4 kategóriában várták a szervezők a finomságokat.
A kenyerek sorszámot kaptak, hogy a zsűri tagjai, Soproni Attila és Doktorics András pékség tulajdonosok a pontozólapjukon értékeljék a portékákat. Nehéz dolguk volt, hiszen 52 db kenyér érkezett a versenyre. A forma, az íz, a bélzet állapota és az illat is bírálatra került, hogy az összpontszám alapján történjen majd az eredményhirdetés.
A vállalkozó kedvű, bátor kovászolók emléklapot, illetve a helyezést elérők oklevelet és a szponzorok által felajánlott ajándékokat kapták. A díjkiosztást követően a jelen lévő közönség is tetszés szerint megkóstolhatta a versenyzők kenyereit. Nekem a sülthagymás, valamint a kovászos uborkás pékáru jelentette a gasztronómiai élményt. Nagyon ízlett mindkettő. Az ízesített kenyerek kategóriában volt még aszalt paradicsomos, csokis, jalapenos, valamint sok egyéb is.
Délután 4 körül járt már az idő, amikor rengeteg élménnyel hazaindultunk. Remélem, hogy jövőre találkozunk!
Ha szeretnéd megtanulni személyesen a kovászos kenyér elkészítését, keresd a Csepregi Kovászolók workshopjait. Nekem is sikerült elsajátítanom, és mindig jó élmény otthon a friss házikenyér illata és íze az ételek mellett.
Szép napot kívánok!
Szöveg és fotók: Kóta Melinda/Romantikus vidék
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.