A titokzatosság tesz egy nőt vonzóvá? A franciák történelmében a királyok mellett a szeretők befolyása is legendás volt.

A birodalmak tündöklése és hanyatlása évszázadok után is a főszereplőkkel sok rejtélyt tartalmaz. A kutatás pedig izgalmas.

A 18. századi Franciaország forrongó világában a trónra időnként gyenge kezű, labilis uralkodó került. A királyi családokat is rendkívüli módon sújtó gyermekhalálozások idején lett a nemzet vezetője XV. Lajos. Személye mellett a történelem leginkább kegyeltje, Madame de Pompadour márkinő emlékét őrzi.

Jeanne-Antoinette Poisson személye több, mint 300 év után is érdekességekre hívja fel a figyelmet. A nő 1721 decemberében látta meg a napvilágot. Jómódú, ám kétes hírű család leszármazottja volt. Megfontolt nevelésben részesült. Tehetsége sok műveltségi területen már kicsi korában megmutatkozott. A tudományok iránti érdeklődése, határozott fellépése, valamint képességei különös bájjal párosultak, ami személyét ellenállhatatlanná tették. Korai házassága és páratlan, kifinomult ízlése miatt folyamatosan megnyíltak előtte a 18. század befolyásos szalonjainak ajtajai. Jeanne tudását zenével és színjátszással is kiegészítette, ami tovább növelte egyéniségének értékét.

A francia forradalom előtti időkben a hatalmon lévő XV. Lajos tevékenysége sokat ártott Franciaországnak. A labilis idegzetű uralkodó a szépség és a női báj rabja volt. Az udvarban minden agilis személy a hatalomért és a mértéktelen befolyásért versenyzett. A cselszövések időszakában ismerte meg a király Jeanne-Antoinettet egy álarcosbálon. A nő lovagolt, énekelt, táncolt, szavalt. Szépségével, éles eszével, valamint a művészetekben való jártasságával azonnal elbűvölte az élvhajhász uralkodót, aki végül az asszony haláláig a rabja lett.

Jeanne-Antoinette Madame de Pompadour néven híresült el. Nőként beleszólása volt a diplomáciába, a politikába, valamint gazdasági kérdésekben is hallatta a hangját az irodalom, a zene és a képzőművészet támogatásán túl. A márkinő szimpatizált a felvilágosodás eszméivel, így Rousseau és Voltaire is szívélyességének és segítségének köszönheti közismertségét.

Az úrnőből bizalmassá vált kétes hírű asszony a francia udvarban mindvégig királyi szerető maradt. Halála előtt már csupán plátói módon, mert XV. Lajos mellette is féktelen vágyból fiatal nőket fogadott magához. Madame de Pompadour élete delén, 43 évesen - 1764-ben - távozott el az élők sorából. Sorsa bemutatta, hogy egy tehetséges asszony akkor is képes hallatni a szavát és befolyást gyakorolni a környezetére, amikor testi bájaival már nem képes egy uralkodót elvarázsolni. A felvilágosodás korában a tudás tündöklése volt a meghatározó.

Fotó: wikipedia

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozz a blog Vidéken facebook oldalához, hogy ne maradj le semmiről!