Európa határiain túl édeni területek várják az utazókat. Az egzotikus helyeken azonban szörnyek is előfordulnak.

Sokan gyerekként népmeséken nőttünk fel, melyeknek rendszeres szereplői voltak a sárkányok.

A történetek szerint állandóan elraboltak gyönyörű királykisasszonyokat. Őket hétpróbás szegénylegények mentettek meg, akik bőséges jutalmat kaptak a hőstettükért. Akkor még nem sejtettük, hogy egyfejű sárkányok igenis léteznek Süsün kívül is.

Szívesen utazom fotelból fényképek és mások történetei alapján is. Az elmúlt hetekben már a második fotós ismerősöm érkezett meg Indonéziába, hogy a helyi túrái során megörökítse az ázsiai szigetek különleges világát.

Az édenhez hasonló klíma és környezet szépsége, a napsütés, a végtelen óceán látványa, a gyönyörű zöldben pompázó növényzet és a rizsföldek bámulatosak. Az indonéz és a balinéz emberek pedig barátságosak.

A tengerentúlon, vagy pontosabban az óceánon túlon fekszik a művészetekről is híres Bali. Az első európai, aki a területtel kapcsolatba került, Cornelis de Houtman lehetett a 16. század végén. A területen hosszú ideig a hollandok próbáltak uralmat venni, majd a második világháború idején a japánok is elfoglalták. Viszontagságos idők után Bali végül 1956-ban lett az Indonéz Egyesült Államok Köztársasága.

Az Indonéz szigetvilág másik érdekessége Komodo. A területén nem árt az óvatosság. Itt találták meg egykor természetes élőhelyén a világ legnagyobb szárazföldi gyíkját, a komodói sárkányt.

A pikkelyes hüllők rendjébe tartozó varánusz 3 m nagyságúra megnő. A kifejlett hím példányok súlya elérheti a 90 kg-ot. A ma ismert legnagyobb testű gyíkfélét 1911-ben egy pilóta fedezte fel, aki gépének meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. A sziget a mai napig lakott. Lakosai többek között korábbi fegyencek leszármazottai.

A becenevén 'szárazföldi krokodilként' emlegetett hüllő létezéséről az európai zoológusok a felfedezését követően 1 év múlva tettek említést. Az állat ma már természetes élőhelyén kívül Európa néhány állatkertjében is megtekinthető.

Féktelen ragadozóként élő nagyvadat is fogyaszt. Főként azonban dögökkel táplálkozik. Áldozatából kitép egy darabot, majd a részeket egyben nyeli le, mivel fogai nem alkalmasak a rágásra.

Kannibalizmusra is hajlamos. Ínséges időkben a nagytestű sárkányok egymást, vagy utódaikat is megeszik a csontjaikkal, koponyáikkal együtt. Harapása halálos a szájában található méregmirigyek miatt.

Gyilkos ösztöne időnként emberekre támadásban is megnyilvánul. A korábbi években egy állatrezervátumban harapta lábon 2 gondozóját egy komodói sárkány Rinca szigetén, ahol még szabadon élt. A jegyárusító bódét látogatta meg személyesen. Az embereket gyors kórházi ellátással sikerült megmenteni.

A faj egyik példánya 2009-ben azonban megölt egy halászt és egy 9 éves fiút.

Fotók: pixabay

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozz a blog Vidéken facebook oldalához, hogy ne maradj le semmiről!