Az utazás előtt két héttel nem gondoltam, hogy hamarosan sétálok majd Karintiában.

A gyors döntések helyett a szervezettség jellemző rám, de néha szükségem van néha váratlan csavargásra. Ausztria zöld szíve nemcsak napsütésben, hanem látnivalókban is gazdag. Sokat hallottam már a mesés óvárosokról, valamint a világ híres építményeinek mását hűen bemutató Minimundusról. A sok sztori hallgatásának eredményeként már egyre többször mocorgott bennem a terv, hogy jó lenne megnézni a vidéket. Május első napján végre célba értem.

Szorított minket egész nap az idő, így a séták enyhén rohanósak voltak a bámészkodás helyett. Emiatt kocogások között fényképeztem kutyafuttában. Szerencsémre amikor már éppen elveszettnek éreztem magam, mindig volt, aki pontosan olyan lelkesen fotózott lemaradva a csoporttól, mint én.

Klagenfurt, a mocsárból kiemelkedő város

Klagenfurt a Karavankák hegyláncainak ölelésében fekszik. Több, mint fél évszázada az osztrák állam zöld szíveként tartják számon. Mivel rajongok a régi, elegánsan felújított patinás épületekért, megleptem magunkat internetes foglalás által egy buszos kirándulással.

Az elmúlt években mindenhova saját autóval utaztunk, így az indulás előtt azért volt bennem egy kicsi izgalom. A hajnali negyed ötös felkelés helyett így már háromkor fent voltam. A busz 44 fővel,  sofőrökkel, valamint az idegenvezetővel hatkor indult el velünk. Megközelítőleg 3 óra utazást követően léptünk rá Klagenfurt óvárosának hangulatos utcáira.

Klagenfurt a 12. században még apró tóparti mezőváros volt. Történelmi óvárosának különleges hangulata van. Ma már a vén épületek eleganciája keveredik a modern építészettel.

Egy legenda szerint a hely egykor mocsár volt, ahol egy óriási sárkány lakott. Félelemben tartotta a környék lakosságát, akiket időnként megtámadott és felfalt. Egy bátor ember találékonyságának köszönhetően azonban a fenevad horogra került, és mindenki boldog, szabad ember lett.

Minimundus, azaz a nagyvilág híres építményeinek apró másolata

Miután túl voltunk a szaladós városnézésen, következett a Minimundus. Amikor beléptem a kapuján, hirtelen azt sem tudtam, merre induljak el. Sok érdekességet láttam meg egyszerre.

A süllyedő Titanic rögtön magára vonta a figyelmemet. A Szabadság-szoborral együtt jól körbefotóztam, és aztán elindultam a két órán át tartó, és földrészeken átívelő miniutazásra. Persze nem egy óceánjáróval, hanem gyalog.

Szerencsémre a sétányokon nyilak segítették a közlekedést. Minden lépésnél ugyanis országhatáron vagy óceánon utaztunk át. A parkban 1:25 arányban nézhetők meg a világ legnépszerűbb látnivalói a lehető legpontosabb másolatban.

Az Amerikai Egyesült Államok, Ázsia és Európa hírességei között a Halászbástyával együtt a Mátyás-templom is megtalálható.

A buszos kalandozásunk egy hajókázással folytatódott, és a Pyramidenkogel kilátóban, a világ legmagasabb - ilyen jellegű - fából készült építményében ért véget a hazaindulásunk előtt.

A fényképezőgépem egész nap dolgozott, így kimerült. Azazhogy az akkumulátora lemerült. Az utazás további részéről már csak néhány képkockát készítettem.

Jó utazást kívánok!

Ha tetszett a bejegyzés, akkor csatlakozz a blog Vidéken facebook oldalához, hogy ne maradj le semmiről!