A december klassz adottságait a hétköznapi tevékenységek között is használjuk ki. A jó példánkkal másoknak is segítünk.

Régi mondás, de igaz, hogy az egyszerű néha több. Nem szükséges túlbonyolítanunk az ünnepi készülődést.

Kevés ötletességgel klassz eleganciát teremtünk az ünnepi asztalon, bármilyen alkalomról legyen is szó. Tanulni sosem késő.

Van valamiféle báj az ünnepi készülődésben, bármilyen sok feladatot is jelentsen számunkra. Az öröm mindig jól jön.

Az év végi ünnepnapok szépsége leginkább az ízekben, az illatokban, valamint a közös időtöltésben van.

Néhányan biztosan emlékeznek azokra az időkre, amikor saját maguk is készítettek karácsonyi dekorációkat. A gyermekkori ötletességnek nem volt határa.

Egy speciális alakú, finom desszertnek mindig helye van az étkezőasztalon. A kuglóf többféleképpen készül.

A sütemény Németországban és Ausztriában terjedt el a leghamarabb a polgári családok körében.

Adni jó. Receptre is fel lehetne írni, mivel mindenki számára előnyös hatású a tevékenység.

A felnőttek világa rendkívül furcsa. Ezt már a kis herceg is elég korán megállapította, és teljesen igaza volt. A jószívűség részben adottság, jótékonyság által azonban nagy mértékben fejleszthető a személyiségünkben.

Azt mondják, hogy először a szemünkkel eszünk. Az egyszerű, finom ételek vonzóak.

Az ünnepi készülődés lassan időszerűvé válik. A fények varázsa nélkülözhetetlen.

Bár az elmúlt évtizedekben az ünnepi szokások rengeteget változtak, a téli időszak mégis a szép dekorációkról, valamint a gyertyákról és mécsesekről is szól.

Nagyanyáink örökségeként hagyományszerűen kovászos kenyeret készíteni, és az örökséget továbbadni nagyszerű tevékenység.

A kenyér a magyar paraszti családok mindennapjaiban kincs volt. Úgy mesélték, ha kenyered van, mindened van.

A kovászos házikenyérnek nincsen párja. Az íze, az illata és az állaga is nagyszerű.